Látnivalók

Keresés

Városok

Városok

Szűrő

Látnivalók kategória

Kulcsszavak

Kulcsszavak

Sörházlépcső

A volt városi piactér, ma Óváros térről vezet le két lépcsőpár, a Buhim utcába levezető „Sörházlépcső” és a vele közvetlenül átellenben levő ellenpárja, a Horgos utcából felvezető „Francsics-lépcső”. A lépcsőnek nevet adó Sörházban vendéglő és bálterem, a veszprémiek egyik kedvenc mulatóhelye működött sörfőzdével és szikvízüzemmel.

Francsics lépcső

A veszprémi Francsics-lépcső a Horgos utcából vezet fel az egykori Piactérre, a mai Óváros térre. Nevét Francsics Károly borbélymesterről kapta, aki egy időben erre közlekedett munkahelye, a Francsics-ház földszintjén működő borbélyüzlet és szerelmének Horgos utcában lévő lakhelye között.

Kis (ortodox) zsinagóga

A nagy zsinagóga közelében állt az 1840-ben, klasszicista stílusban emelt földszintes épület. A Kis, vagy másnéven ortodox zsinagógát használta az izraeliták hagyományos vallását követő, úgynevezett ortodox zsidó közösség, valamint a téli időszakban itt tartotta szertartásait a neológ zsidó közösség is, ezért „téli zsinagógának” is nevezték.

Aranyos-völgy – Veszprém rejtett természeti értékei 1.

Aranyos-völgy a Séd völgyében, a várostól, a Vártól északi irányban húzódó fás, bokros terület az Aranyos-völgy, amely az Aranyos-forrásról kapta a nevét. A Vár alatti folytatása a Buhim-völgy. 1864-ben Dunst Ferenc polgármester így írt róla: „egy kis, de gyönyörű völgy, tiszta, bő és jó vizű forrásokkal, amelyekben apró, aranyként ragyogó halak vannak, amelytől a völgy nevét nyerte, ezen vizek télen melegek, – keleti oldalán meglátszik az út, amit a törökök az ágyuk leszállítása végett vágtak”. A völgy Jutas felőli részén, a folyó bal oldalán a sziklából ömlő karsztvíz minősége kiváló, aranyos, állítólag rádiumos. A keleti oldalon lévő fenyves erdő a 20. sz. elején a veszprémiek kedvenc kirándulóhelye volt, a forrásoknál enyhíthették szomjukat az idelátogatók..
Ma a legszebb kilátás az Aranyos-völgyre a mellette megépült Jutas Vitéz Kilátóból nyílik.

Volt egyszer egy veszprémi házgyár (VÁÉV)

A húszemeletes ikonként magasodik Veszprém belvárosában, jelezve mindenkinek: a szocialista városépítészeti elképzelések teljes sikerrel változtatták meg a belváros arculatát. Márton István és Mészáros Imre építészmérnökök (a Lakóterv munkatársai) olyan belvárost álmodtak meg, ahol a dolgozó családok kis lakásukból kilépve minden igényüket kielégíthették. A toronyház uralja a város látképét, szinte eltörpül mellette a történelmi múltat jelképező evangélikus templom. Ugyanakkor építése az ún. SKARNE veszprémi szabadalom volt, amelynek segítségével előregyártott vasbeton keretelemekből rakták össze „bombabiztosan” az épületet. A fiatal építészek napjainkban egyedülálló lehetőséget látnak abban, hogy környezetbarát anyagokkal felújítva az öko-szemlélet hangsúlyos hirdetőjévé váljon.

Evangélikus templom és gyülekezet Veszprémben

A veszprémi evangélikusok 1798-ban felszentelt temploma torony nélkül, kőből épült, fazsindelyes, bolthajtásos épület volt. Eredetileg az utca felőli homlokfalon latin felirat hirdette Isten dicsőségét.

Nagy zsinagóga

A közösség létszámának bővülésével a Hochmuth Ábrahám vezette gyülekezet 1862-ben határozta el egy új templom felépítését. A tervezéssel Zittenbarth pesti építészt bízták meg, aki elvállalta a munkát, és kölcsönökből, adakozásból 1865-re el is készült a gyönyörű belső festéssel díszített zsinagóga. A kétkarzatos, 1500 főt befogadó impozáns épület akkoriban az ország egyik legnagyobb, legdíszesebb zsinagógája volt.

Evangélikus templom

Az egyik legszebb evangélikus templom a régióban, mely szoros egységet képez a később épített konventházzal, lelkészlakással, evangélikus leánynevelő- és líceummal, elemi iskolával és harangtoronnyal.

Zsinagóga

A zsinagóga 1856-ban épült romantikus stílusban. A kőszegi zsidó hitközség 1859-ben vette használatba.