Első Magyar Általános Biztosító Palotája, Csengery u. 2. (Fő út – Csengery u. sarkán)
Az eklektikus és szecessziós jegyeket mutató épületet az 1857-ben Nagykanizsán ügynökséget létrehozó Első Magyar Általános Biztosító Társaság építtette székháznak és bérpalotának az 1913–14-es évben.
A Fenyves Malom (volt Budai-Pozsgay malom) Veszprém egyetlen, nem középkori eredetű vízimalma, melynek malomszerkezetei az elmúlt évszázad történelmi viharait, tulajdonos-, és funkció-váltásait is túlélték
A Török, ma Márkus-lépcső névre keresztelt grádics az Anna (Ranolder) térről a Sziklay János utcát érintő felvezető, az úgynevezett „Töröklépcső”, a Vár egykori „Öregkapujá”-hoz. Építése összefügg a középkori Piacdomb (ma Óváros tér) kialakulásával. Annak pereme mintegy meredek domboldal ereszkedett le a mai Jókai utca vonalát évszázadokkal ezelőtt képezett „Hosszúvölgy”-be, a középkori Veszprém vízgyűjtőjébe, mely a Séd felé lejtett. A török korban még megvolt a mély árok. A Tűztorony előtt húzódott, összekötve félkörívesen a Buhim mélységét a Jókai utcával.
Kőszeg emblematikus épülete 1932-ben épült meg az 1532–es török ostromban és az I. világháborúban elesett kőszegiek emlékére. Az ország negyedik legnagyobb hősi emlékműve.
A Pestis oszlop a Jézus Szíve-templom előtt található köztéri szoborkompozíció, az 1710-es években épült a pusztító pestisjárványtól való megszabadulás emléke.
Fejtő Ferenc történész, író,, újságíró, kritikus hagyatékát bemutató emlékház a Zsidó Hitközség épületében.
Ferences rendház és kolostor
A piarista gimnázium és a Felsőtemplom
Piarista kápolna (Nagykanizsa, Sugár út-Királyi Pál u.sarok)
Szépséges rózsaablak, csúcsíves nyílások, égbe meredő fiatorony – ezen stílusjegyeket látjuk, amint közeledünk a zalaegerszegi evangélikus templom felé. Historizáló, az evangélikus gyülekezetek körében kedvelt neogótikus stílusban készült: az épület Gerey Ernő, budapesti műépítész terveit dicséri.
