Impozáns magánházak, paloták: Bogenrieder palota, Fő út 13. Az egykor a helyén álló Rózsa Szállót 1896-ban vásárolta meg Bogenrieder József vendéglős és szállodás. 1914-ben a „régi stílű” szálloda helyén Bogenrieder felépíttette szecessziós stílusú, modern kétemeletes „nyaralószerű” palotáját.
Impozáns magánházak, paloták: Pollák-ház, Deák tér 10. Egykori építtetőjéről, Pollák József, jónevű nagykanizsai bőrkereskedőről kapta nevét. Az eklektikus palota földszintje kváderezett, a középen lévő kapubejáratot és a kirakatokat s üzletbejáratokat szépen faragott, emberarc ábrázolásos zárókővel díszítették. A kapubejárat felett szecessziós hatású két konzollal és kovácsoltvas korláttal díszített erkély látható.
Impozáns magánházak, paloták: Bajer Cukrászda épülete (később Makoviczky, majd Muskátli Cukrászda), Deák téri saroképület-Kölcsey u.2. A cukrászdaépület ma a város legszebb szecessziós lakóháza, a stílusra jellemző hullámzóan áradó vonalak, formák, s plasztikus növényi ábrázolások jelennek meg homlokzatdíszein.
A veszprémi Francsics-lépcső a Horgos utcából vezet fel az egykori Piactérre, a mai Óváros térre. Nevét Francsics Károly borbélymesterről kapta, aki egy időben erre közlekedett munkahelye, a Francsics-ház földszintjén működő borbélyüzlet és szerelmének Horgos utcában lévő lakhelye között.
A nagy zsinagóga közelében állt az 1840-ben, klasszicista stílusban emelt földszintes épület. A Kis, vagy másnéven ortodox zsinagógát használta az izraeliták hagyományos vallását követő, úgynevezett ortodox zsidó közösség, valamint a téli időszakban itt tartotta szertartásait a neológ zsidó közösség is, ezért „téli zsinagógának” is nevezték.
A veszprémi evangélikusok 1798-ban felszentelt temploma torony nélkül, kőből épült, fazsindelyes, bolthajtásos épület volt. Eredetileg az utca felőli homlokfalon latin felirat hirdette Isten dicsőségét.
A veszprémi evangélikusok 1798-ban felszentelt temploma torony nélkül, kőből épült, fazsindelyes, bolthajtásos épület volt. Eredetileg az utca felőli homlokfalon latin felirat hirdette Isten dicsőségét.
A közösség létszámának bővülésével a Hochmuth Ábrahám vezette gyülekezet 1862-ben határozta el egy új templom felépítését. A tervezéssel Zittenbarth pesti építészt bízták meg, aki elvállalta a munkát, és kölcsönökből, adakozásból 1865-re el is készült a gyönyörű belső festéssel díszített zsinagóga. A kétkarzatos, 1500 főt befogadó impozáns épület akkoriban az ország egyik legnagyobb, legdíszesebb zsinagógája volt.
Az egyik legszebb evangélikus templom a régióban, mely szoros egységet képez a később épített konventházzal, lelkészlakással, evangélikus leánynevelő- és líceummal, elemi iskolával és harangtoronnyal.
A veszprémvölgyi görög apácák kolostorának romja Veszprém legrégebbi ismert épületegyüttese. A kolostort, Magyarország egyik legkorábbi női zárdáját az első ezredforduló táján (1018-ban) Szent István alapította fia, Szent Imre királyfi bizánci felesége kíséretében érkező bazilissza (görög ortodox) apácák számára. A hagyomány szerint itt készült az a miseruha 1031-ben, amelyet később a magyar koronázási palásttá alakítottak át és a legutolsó koronázásig folyamatosan használtak.
