Torkos-ház
Torkos-ház, középkori eredetű lakóház, a 18. században barokk stílusban építették át. Nevét a költő, tanár és műfordító Torkos Lászlóról kapta, aki 1839-ben itt születtet, és gyermekkorát is itt töltötte, itt járt iskolába, majd bekapcsolódott a hazai irodalmi életbe. Az élete végén szülővárosa felfedezte híres szülöttét, díszpolgárrá avatták.
Chernel utca – korábban Úri utca
A kőszegi belváros legfontosabb utcája, amelyen nemes családok építették fel városi palotáikat. Nevét a millennium idején a város helytörténészéről, Chernel Kálmánról kapta
Dél-zalai Takarékpénztár székháza – Bazárépület
Dél-zalai Takarékpénztár székháza – Bazárépület, a Fő út 8. – Zrínyi utca 35. számú eklektikus stílusú épülete.
Első Magyar Általános Biztosító Palotája
Első Magyar Általános Biztosító Palotája, Csengery u. 2. (Fő út – Csengery u. sarkán) Az eklektikus és szecessziós jegyeket mutató épületet az 1857-ben Nagykanizsán ügynökséget létrehozó Első Magyar Általános Biztosító Társaság építtette székháznak és bérpalotának az 1913–14-es évben.
Zsinagóga
A zsinagóga 1856-ban épült romantikus stílusban. A kőszegi zsidó hitközség 1859-ben vette használatba.
Városkút
A kút 1766-ban készült egy korábbi kút helyén copf stílusban, 1818-24 között klasszicista stílusban építették át. A Hangzó Városkút az iASK Collegium Sonorum zenei műhelyében kifejlesztett „Hangzó Város” kreatív kisvárosi zenei fejlesztő program első megvalósuló műtárgya: egy mechanikus zenegép a város történelmi főterén.
Hercegi vár- uradalmi tiszttartói ház és vendégfogadó (a későbbi Korona Szálló)
Hercegi vár”- uradalmi tiszttartói ház és vendégfogadó, a későbbi Korona Szálló
Márkus-lépcső
A Török, ma Márkus-lépcső névre keresztelt grádics az Anna (Ranolder) térről a Sziklay János utcát érintő felvezető, az úgynevezett "Töröklépcső", a Vár egykori "Öregkapujá"-hoz. Építése összefügg a középkori Piacdomb (ma Óváros tér) kialakulásával. Annak pereme mintegy meredek domboldal ereszkedett le a mai Jókai utca vonalát évszázadokkal ezelőtt képezett "Hosszúvölgy"-be, a középkori Veszprém vízgyűjtőjébe, mely a Séd felé lejtett. A török korban még megvolt a mély árok. A Tűztorony előtt húzódott, összekötve félkörívesen a Buhim mélységét a Jókai utcával.
