A rendház barokk stílusban épült 1677-80-ban Pietro Orsolini iáliai mester tervei alapján. A Dunántúl leghíresebb gimnáziumának és a hozzá tartozó kollégiumnak adott otthont. A jezsuita, majd ennek feloszlatása után a piarista, illetve az államosításig a bencés rend felügyelete alatt folyt a tanítás.
Deák tér déli oldala: kereskedőházak Axenti-ház, a Deák tér 5. szám alatti, klasszicista stílusú lakóház.
Egyemeletes, barokk stílusú lakóház, 1700 körül épült, mint környezetében a legtöbb, Kőszeg arculatát ma is meghatározó épület. A város kiemelt, központi területén helyezkedik el, az északi és déli városrészt összekötő út mentén, a Szent Jakab és Szent Imre templomokkal, illetve a rendházzal szemben, kb. száz méter távolságra a városházától.
Hercegi vár”- uradalmi tiszttartói ház és vendégfogadó, a későbbi Korona Szálló
A Török, ma Márkus-lépcső névre keresztelt grádics az Anna (Ranolder) térről a Sziklay János utcát érintő felvezető, az úgynevezett "Töröklépcső", a Vár egykori "Öregkapujá"-hoz. Építése összefügg a középkori Piacdomb (ma Óváros tér) kialakulásával. Annak pereme mintegy meredek domboldal ereszkedett le a mai Jókai utca vonalát évszázadokkal ezelőtt képezett "Hosszúvölgy"-be, a középkori Veszprém vízgyűjtőjébe, mely a Séd felé lejtett. A török korban még megvolt a mély árok. A Tűztorony előtt húzódott, összekötve félkörívesen a Buhim mélységét a Jókai utcával.
Ha az Óváros tárról a Buhim-völgybe (a Vár keleti lábához) szeretnénk leereszkedni, akkor az Ostromlőpcső grádicsait kell igénybe vennünk. A török kor, majd a völgybe telepített huszárlaktanya emlékét őrzi a lépcső elnevezése.
A volt városi piactér, ma Óváros térről vezet le két lépcsőpár, a Buhim utcába levezető „Sörházlépcső” és a vele közvetlenül átellenben levő ellenpárja, a Horgos utcából felvezető „Francsics-lépcső”. A lépcsőnek nevet adó Sörházban vendéglő és bálterem, a veszprémiek egyik kedvenc mulatóhelye működött sörfőzdével és szikvízüzemmel.
A veszprémi Francsics-lépcső a Horgos utcából vezet fel az egykori Piactérre, a mai Óváros térre. Nevét Francsics Károly borbélymesterről kapta, aki egy időben erre közlekedett munkahelye, a Francsics-ház földszintjén működő borbélyüzlet és szerelmének Horgos utcában lévő lakhelye között.
A nagy zsinagóga közelében állt az 1840-ben, klasszicista stílusban emelt földszintes épület. A Kis, vagy másnéven ortodox zsinagógát használta az izraeliták hagyományos vallását követő, úgynevezett ortodox zsidó közösség, valamint a téli időszakban itt tartotta szertartásait a neológ zsidó közösség is, ezért „téli zsinagógának” is nevezték.
A veszprémi evangélikusok 1798-ban felszentelt temploma torony nélkül, kőből épült, fazsindelyes, bolthajtásos épület volt. Eredetileg az utca felőli homlokfalon latin felirat hirdette Isten dicsőségét.
