Szent Mihály-bazilika, főszékesegyház

A vár központi helyén már a veszprémi püspökség alapításakor templom állt. Az évszázadok harcai, tűzvészei sokszor lerombolták, majd újjáépítették. 1380 után épült altemploma, gótikus szentélye. A török korban szinte teljesen rommá vált, 1704-ben Heister felégettette, 1723-ban a barokk, 1910-ben a ma is látható neoromán stílusban átépült. A „ Basilica Minor” rangot viselő Isten Háza kövei az ezer év történéseit mesélik egyedi művészettörténeti értékekkel.

Continue ReadingSzent Mihály-bazilika, főszékesegyház

Gizella-kápolna

A XIII. században már létező Gizella kápolna különleges művészettörténeti érték. Az egykori palotakápolna kétszintes volt, a középkori püspökvárból is meg lehetett közelíteni.1938-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. Hálóboltozata, zárókövei, északi falának apostolfreskói méltán vonzzák érdeklődők sokaságát.

Continue ReadingGizella-kápolna

Szent Katalin-kolostor, Margit-romok

A domonkosok 1239-ben alapított Alexandriai Szent Katalinról elnevezett zárdája és temploma fontos emléke Veszprémnek és az országnak egyaránt. Ebben a kolostorban élt 10 éves koráig IV. Béla király leánya Margit, akit szülei a tatárjárás alatt tett fogadalmuk miatt adtak apácának. Az újkorban szentté avatott árpádházi királylány azután a Nyulak Szigetén újonnan alapított kolostorban élte le rövid életét. A Szent Katalin-kolostorhoz köthető több középkori magyar nyelvemlékünk, többek között a zárda apácái által másolt Lányi-Kódex (1519), amit a somlóvásárhelyi premontrei apácák számára készítettek és a Ráski Lea által az 1510-es években ízes magyar nyelven írt Margit-legenda, ami Margit 1271-ben megindult szenttéavatási perének anyagát foglalja össze.

Continue ReadingSzent Katalin-kolostor, Margit-romok