A Szent Imre-templom a 17. században épült, reneszánsz stílusban , a Jurisics tér egyik fontos egyházi emléke, közvetlenül a középkori eredetű Szent Jakab-templom mellett áll. A protestáns közösség kívánságára készült, ők használták, míg az 1673-as rekatolizáció eredményeként átvették a katolikusok. A Jézus Szíve-templom 1894-es felszenteléséig a város plébániatemploma volt, sok tekintélyes köszegi polgár temetkezett ide.
Ha Zalaegerszeg nagybetűs templomáról beszélünk, a többségnek a Mária Magdolna Plébániatemplom jut az eszébe. Nincs is ezen csodálkoznivaló. Legnagyobb és talán legidősebb temploma Zalaegerszegnek.
Ugyan Olának a 18. század közepe óta van kápolnája (Szent Anna kápolna), nagytemplom avatására mégis 1927-ig várni kellett az ottani lakosoknak. Az építkezés 1925-ben kezdődött Mindszenty (születési nevén: Pehm) József kezdeményezésére.
Ugyan nem ismeretes az építés pontos dátuma, annyi azonban bizonyos, hogy az andráshidai templom egyike a város legrégebbi épített örökségeinek.
Bazita városrész szívében, jóval a TV-tornyon túl várja a hívőket az 1890-ben épített Avilai Szent Teréz templom, amelyet az 1940-es és ’50-es években is bővítettek. Ezen időszakot követően is gondot fordítottak rá: a kívül-belül megújult templomot 2016 januárjában áldotta meg a megyéspüspök.
A Pestis oszlop a Jézus Szíve-templom előtt található köztéri szoborkompozíció, az 1710-es években épült a pusztító pestisjárványtól való megszabadulás emléke.
Zalaegerszeg négy plébániája közül egy a csácsbozsoki városrészben működik, ott, ahol a Szent Sebestyén tiszteletére keresztelt templomot is megtaláljuk a dimbek-dombok és a szőlőhegyek között. Csács templomát is korán, még a román korban – 1330 körül – építették.
1796-ban szentelték fel az Erdődy-Hüvös kastély szomszédságában a késő barokk stílusjegyeket magán viselő, hagymakupolás templomot.
A besenyői Alexandriai Szent Katalin templomot – nagysága, vagyis inkább kicsisége miatt – előszeretettel nevezik temetőkápolnának, holott valójában egy késő román kori „imolácska”, ahogy Rómer Flóris, a magyar régészet megalapozója nevezte a mintaszerű, 13. század közepén épült templomocskát.
Ha Zalaegerszeg legfiatalabb templomáról beszélünk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni Besenyő városrész másik istenházáról, a Szent Anna templomról: 2011-ben szentelték fel a 110 négyzetméteres épületet, ugyanabban az utcában, ahol megközelíthetjük a neves „temetőkápolnát” is.
