A besenyői Alexandriai Szent Katalin templomot – nagysága, vagyis inkább kicsisége miatt – előszeretettel nevezik temetőkápolnának, holott valójában egy késő román kori „imolácska”, ahogy Rómer Flóris, a magyar régészet megalapozója nevezte a mintaszerű, 13. század közepén épült templomocskát.
Ha Zalaegerszeg legfiatalabb templomáról beszélünk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni Besenyő városrész másik istenházáról, a Szent Anna templomról: 2011-ben szentelték fel a 110 négyzetméteres épületet, ugyanabban az utcában, ahol megközelíthetjük a neves „temetőkápolnát” is.
Ha Zalaegerszeg nagybetűs templomáról beszélünk, a többségnek a Mária Magdolna Plébániatemplom jut az eszébe. Nincs is ezen csodálkoznivaló. Legnagyobb és talán legidősebb temploma Zalaegerszegnek.
Ugyan Olának a 18. század közepe óta van kápolnája (Szent Anna kápolna), nagytemplom avatására mégis 1927-ig várni kellett az ottani lakosoknak. Az építkezés 1925-ben kezdődött Mindszenty (születési nevén: Pehm) József kezdeményezésére.
Ugyan nem ismeretes az építés pontos dátuma, annyi azonban bizonyos, hogy az andráshidai templom egyike a város legrégebbi épített örökségeinek.
A zalaegerszegi református templom ódon, mégis erős épület; már első ránézésre is az örök isteni állandóság üzenete sugárzik belőle. Mindemellett családias, és amiről talán kevesebben tudnak: a korát megelőzve multifunkcionális ház. A templombelső igazán meghitt, néhány család helyéül szolgál mindössze; a Kálvin Terem és az alagsori helyiségek pedig szintén kisebb színterei a közösségi életnek.
18. századi barokk templom, melyet a kapucinus szerzetesek használtak, illetve az épülethez csatlakozó szerzetesi rendház.
A tatai Kossuth téren található a monumentális, egyhajós, kéttornyú, copf stílusban épült Szent Kereszt felmagasztalása templom.
A vár központi helyén már a veszprémi püspökség alapításakor templom állt. Az évszázadok harcai, tűzvészei sokszor lerombolták, majd újjáépítették. 1380 után épült altemploma, gótikus szentélye. A török korban szinte teljesen rommá vált, 1704-ben Heister felégettette, 1723-ban a barokk, 1910-ben a ma is látható neoromán stílusban átépült. A „ Basilica Minor” rangot viselő Isten Háza kövei az ezer év történéseit mesélik egyedi művészettörténeti értékekkel.
A kőszegi Jurisics tér az ország egyik legszebb tere. A középkori belváros központja, egykor vásártér. A fennmaradt 16-17. századi térkialakítás ma is szerves egységet alkot.
