Európa-ház, Sigray Palota

Szvetics-Sigray-ház középkori eredetű. A 17. században reneszánsz, később barokk elemekkel díszítették. Az évszázadok során többször átépítették, 1964-ben a homlokzata újult meg, mostani megjelenése 1987-ben készült el. 1995-től az Európa Ház Egyesület működött az épületben, amely oktatás, nyári egyetemek, tudományos és kulturális programok szervezése mellett az európai kultúra és tudomány értékeinek közvetítésére, az európai integrációs folyamatok elősegítésére vállalkozott. 2014 óta a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete székhelye, ahol angol nyelvű oktatás és tudományos munka folyik.

Continue ReadingEurópa-ház, Sigray Palota

Torkos-ház

Torkos-ház, középkori eredetű lakóház, a 18. században barokk stílusban építették át. Nevét a költő, tanár és műfordító Torkos Lászlóról kapta, aki 1839-ben itt születtet, és gyermekkorát is itt töltötte, itt járt iskolába, majd bekapcsolódott a hazai irodalmi életbe. Az élete végén szülővárosa felfedezte híres szülöttét, díszpolgárrá avatták.

Continue ReadingTorkos-ház

Chernel utca – korábban Úri utca

A kőszegi belváros legfontosabb utcája, amelyen nemes családok építették fel városi palotáikat. Nevét a millennium idején a város helytörténészéről, Chernel Kálmánról kapta

Continue ReadingChernel utca – korábban Úri utca

Városkút

A kút 1766-ban készült egy korábbi kút helyén copf stílusban, 1818-24 között klasszicista stílusban építették át. A Hangzó Városkút az iASK Collegium Sonorum zenei műhelyében kifejlesztett „Hangzó Város” kreatív kisvárosi zenei fejlesztő program első megvalósuló műtárgya: egy mechanikus zenegép a város történelmi főterén.

Continue ReadingVároskút

Veszprémvölgyi apácák kolostorának romjai

A veszprémvölgyi görög apácák kolostorának romja Veszprém legrégebbi ismert épületegyüttese. A kolostort, Magyarország egyik legkorábbi női zárdáját az első ezredforduló táján (1018-ban) Szent István alapította fia, Szent Imre királyfi bizánci felesége kíséretében érkező bazilissza (görög ortodox) apácák számára. A hagyomány szerint itt készült az a miseruha 1031-ben, amelyet később a magyar koronázási palásttá alakítottak át és a legutolsó koronázásig folyamatosan használtak.

Continue ReadingVeszprémvölgyi apácák kolostorának romjai