Kálvária (Szent Iván) kápolna
A középkori eredetű templom 18. század során kápolnává alakított szentélye festői környezetben, Tata városának gyönyörű panorámát nyújtó területén, a Kálvária-dombon helyezkedik el.
A középkori eredetű templom 18. század során kápolnává alakított szentélye festői környezetben, Tata városának gyönyörű panorámát nyújtó területén, a Kálvária-dombon helyezkedik el.
Magyary Zoltán Tatához kötődő munkásága többek között a Tatai mintajárás megte-remtésével, Tata és Tóváros testvértelepülések 1938-as egyesítésének elősegítésé-vel és a tatai múzeum alapjainak lefektetésével bontakozott ki.
A tatai Nepomucenus-malom épületében fennálló Német Nemzetiségi Múzeum feladata a hazánkban élő német nemzetiség tárgyi és szellemi kulturájának országos gyűjtése, feldolozása és bemutatása.
A tatai fajanszmanufaktúra, majd kőedénygyár hosszú évtizedes működése során főként gyakorlati funkcióval rendelkező tárgyakat állított elő, a tárgyak kialakításában azonban az esztétikai funkció mindig meghatározó tényező maradt.
Nagykanizsa katonaváros és Nagy-Magyarország Emlékmű
A vár központi helyén már a veszprémi püspökség alapításakor templom állt. Az évszázadok harcai, tűzvészei sokszor lerombolták, majd újjáépítették. 1380 után épült altemploma, gótikus szentélye. A török korban szinte teljesen rommá vált, 1704-ben Heister felégettette, 1723-ban a barokk, 1910-ben a ma is látható neoromán stílusban átépült. A „ Basilica Minor” rangot viselő Isten Háza kövei az ezer év történéseit mesélik egyedi művészettörténeti értékekkel.
A domonkosok 1239-ben alapított Alexandriai Szent Katalinról elnevezett zárdája és temploma fontos emléke Veszprémnek és az országnak egyaránt. Ebben a kolostorban élt 10 éves koráig IV. Béla király leánya Margit, akit szülei a tatárjárás alatt tett fogadalmuk miatt adtak apácának. Az újkorban szentté avatott árpádházi királylány azután a Nyulak Szigetén újonnan alapított kolostorban élte le rövid életét. A Szent Katalin-kolostorhoz köthető több középkori magyar nyelvemlékünk, többek között a zárda apácái által másolt Lányi-Kódex (1519), amit a somlóvásárhelyi premontrei apácák számára készítettek és a Ráski Lea által az 1510-es években ízes magyar nyelven írt Margit-legenda, ami Margit 1271-ben megindult szenttéavatási perének anyagát foglalja össze.
A Kanizsa várral kapcsolatos helyszínek: Várkapu emlékmű és az előtte lévő Thúry György mellszobor. A közelükben vártörténeti kiállítás.
Nagykanizsa város történetét, legfontosabb korszakait bemutató állandó kiállítás: Emberek, utak kapcsolatok. Dél-Zala évezredei. Thúry György Múzeum, Nagykanizsa, Fő út 5.