A veszprémi kavicsfogú álteknős nyomában kialakított tanösvény állomásain megismerkedhetünk Veszprém nevezetes ősállatának, a Laczkó Dezső által itt talált Placochelys placodonta történetével, az egykori kőbányával és a környék egyedülálló geológiai és természeti szépségeivel.
Az Esterházy Ferenc gróf megbízásából a 18. század második felében létesített tatai angolkertet tartják számon Magyarország első tájképi kertjeként.
Esterházy Ferenc gróf az idegenforgalom és oktatás, míg feleség a város gazdasági életének fejlesztésében alkotott maradandót Tata két világháború közötti történetében.
A tatai Esterházy kastély Fellner Jakab építőmester tervei szerint épült fel, falai között a grófi család generációi élték mindennapi életüket és fogadtak számos diplomáciai vendéget.
A vár központi helyén már a veszprémi püspökség alapításakor templom állt. Az évszázadok harcai, tűzvészei sokszor lerombolták, majd újjáépítették. 1380 után épült altemploma, gótikus szentélye. A török korban szinte teljesen rommá vált, 1704-ben Heister felégettette, 1723-ban a barokk, 1910-ben a ma is látható neoromán stílusban átépült. A „ Basilica Minor” rangot viselő Isten Háza kövei az ezer év történéseit mesélik egyedi művészettörténeti értékekkel.
A domonkosok 1239-ben alapított Alexandriai Szent Katalinról elnevezett zárdája és temploma fontos emléke Veszprémnek és az országnak egyaránt. Ebben a kolostorban élt 10 éves koráig IV. Béla király leánya Margit, akit szülei a tatárjárás alatt tett fogadalmuk miatt adtak apácának. Az újkorban szentté avatott árpádházi királylány azután a Nyulak Szigetén újonnan alapított kolostorban élte le rövid életét. A Szent Katalin-kolostorhoz köthető több középkori magyar nyelvemlékünk, többek között a zárda apácái által másolt Lányi-Kódex (1519), amit a somlóvásárhelyi premontrei apácák számára készítettek és a Ráski Lea által az 1510-es években ízes magyar nyelven írt Margit-legenda, ami Margit 1271-ben megindult szenttéavatási perének anyagát foglalja össze.
A Kanizsa várral kapcsolatos helyszínek: Várkapu emlékmű és az előtte lévő Thúry György mellszobor. A közelükben vártörténeti kiállítás.
Nagykanizsa város történetét, legfontosabb korszakait bemutató állandó kiállítás: Emberek, utak kapcsolatok. Dél-Zala évezredei. Thúry György Múzeum, Nagykanizsa, Fő út 5.
