Fenyves (volt Budai-Pozsgay)-malom
A Fenyves Malom (volt Budai-Pozsgay malom) Veszprém egyetlen, nem középkori eredetű vízimalma, melynek malomszerkezetei az elmúlt évszázad történelmi viharait, tulajdonos-, és funkció-váltásait is túlélték
Volt egyszer egy veszprémi házgyár (VÁÉV)
A húszemeletes ikonként magasodik Veszprém belvárosában, jelezve mindenkinek: a szocialista városépítészeti elképzelések teljes sikerrel változtatták meg a belváros arculatát. Márton István és Mészáros Imre építészmérnökök (a Lakóterv munkatársai) olyan belvárost álmodtak meg, ahol a dolgozó családok kis lakásukból kilépve minden igényüket kielégíthették. A toronyház uralja a város látképét, szinte eltörpül mellette a történelmi múltat jelképező evangélikus templom. Ugyanakkor építése az ún. SKARNE veszprémi szabadalom volt, amelynek segítségével előregyártott vasbeton keretelemekből rakták össze „bombabiztosan” az épületet. A fiatal építészek napjainkban egyedülálló lehetőséget látnak abban, hogy környezetbarát anyagokkal felújítva az öko-szemlélet hangsúlyos hirdetőjévé váljon.
Káptalani vagy Miklós-malom, ma Fricska
Az egykori klasszicista stílusú káptalani malom itáliai hangulatot idéző épülete kedves színfoltot jelent az egykori Szent Katalin-szeg nevű városrészben. A gabonát szállító kocsikat fogadó tornáca és timpanonnal díszített homlokzata ritka építészeti megoldás. Az egykori középkori malomépületben 2013-ban az első balatoni újhullámos helyek között nyitott meg a várdomb tövében a Fricska, kultúrkocsma jellegű közösségi térként. Ma a Séd patak partján, a vár lábánál, festői környezetben a lazulni vágyók paradicsoma. A bisztró konyhafőnöke fricskát visz a hagyományos magyar ételekbe. 2017-ben elnyerte Magyarország Leghangulatosabb Terasza címet. 2020-ban Családbarát Hely védjegyet kapták meg.
Tata, a vízimalmok városa
Tata területén a vízi erővel működtetett feldolgozó gépek nagy múltra tekintenek visz-sza, ezek közül még ma is 17 vízimalom épülete gyakorol jelentős hatást a város épí-tészeti arculatára.
Egykori Reischl-féle sörgyár
Az egykori sörházat Festetics I. György építtette, melyet bérelt majd megvásárolt a Reischl-család, akik Keszthely legjelentősebb ipari üzemévé fejlesztették.
Úrkúti malom, ma Nivegy-völgyi Borok Háza
Középkori malomépület a püspöki palota alatti patak északi oldalán ma romantikus boros-kisvendéglő a veszprémi vár tövében a “Szerelem szigetén”. Az ún. Úrkúti-malom a Séd melletti víznyerő helyről, a Vár keleti lábánál ma is meglévő Úrkútból vízi erő segítségével látta el a veszprémi vár lakosságát az 1760-as évektől közel 150 évig tiszta ivóvízzel. Az elmés emelőszerkezetet Tumler György deszkametsző molnár tervezte és fia a később vízügyi mérnökként dolgozó Tumler Henrik épített meg. A malom épületében működő Nivegy-völgyi Borok Háza különleges helyi ételekkel várja vendégeit. Házi kosztjának különlegességei a dödölle, csülkös, káposztás bableves. Magyarországon feltehetően itt kínálják a legtöbb, közel húszféle tócsnit: tüzes tócsnit; spenótost és fokhagymást (amit itt Anti-csóknak neveznek); lapotykát, lapcsánkát, cicegét, recsegét, hremzlit, macokot és prószát. Megkóstolhatók hozzájuk a Nivegy-völgyi családi pincészetek borai.
A veszprémi malmok és fürdők
A Séd patak veszprémi szakaszán egykor 15 malom őrölte a gabonát (és a kávét), ebből 3 ma is működőképes. Híresek voltak a Séd vizét hasznosító hires iparok: a csapók, bőrösök, molnárok, kertészek. Veszprémben híres fürdők is működtek: a káptalan gőzfürdője, a veszprémi zsidóság rituális fürdője, a Teleki-kert, a mai Villa Medici helyén, a Csermák-, Deák-, és Csomay-strand, az Óváros-téri gőzfürdő
Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum
Olajkútfúró tornyok között harmincezer négyzetméter területen barangolhatunk, hogy a magyar szénhidrogénipar történetét megismerjük. Az 1969-ben alapított Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum hazánk második legnagyobb technikai-műszaki múzeuma, mely egyben Európa második legjelentősebb olajipari múzeuma is. A múzeum a Göcseji Falumúzeum közvetlen szomszédságában található, egy belépőjeggyel látogatható a két intézmény.
A neoromán stílusú vasútállomás épülete és a közelében felállított Gizike gőzmozdony
Több helyütt is úgy írnak a zalaegerszegi pályaudvar épületéről, mint hazánk alighanem egyetlen neoromán stílusú állomásáról, mely a korábbi, szerényebb indóház helyett épült. Az impozáns, szabályos vonalvezetésű állomás 1927 óta áll a városi közlekedés szolgálatában; az épületben megnyílt vasúti restit még az úri közönség is szívesen felkereste az 1930-as években.
