A közösség létszámának bővülésével a Hochmuth Ábrahám vezette gyülekezet 1862-ben határozta el egy új templom felépítését. A tervezéssel Zittenbarth pesti építészt bízták meg, aki elvállalta a munkát, és kölcsönökből, adakozásból 1865-re el is készült a gyönyörű belső festéssel díszített zsinagóga. A kétkarzatos, 1500 főt befogadó impozáns épület akkoriban az ország egyik legnagyobb, legdíszesebb zsinagógája volt.
Ha Zalaegerszeg nagybetűs templomáról beszélünk, a többségnek a Mária Magdolna Plébániatemplom jut az eszébe. Nincs is ezen csodálkoznivaló. Legnagyobb és talán legidősebb temploma Zalaegerszegnek.
Ugyan Olának a 18. század közepe óta van kápolnája (Szent Anna kápolna), nagytemplom avatására mégis 1927-ig várni kellett az ottani lakosoknak. Az építkezés 1925-ben kezdődött Mindszenty (születési nevén: Pehm) József kezdeményezésére.
Ugyan nem ismeretes az építés pontos dátuma, annyi azonban bizonyos, hogy az andráshidai templom egyike a város legrégebbi épített örökségeinek.
A II. világháborút követő időszak nem arról volt nevezetes, hogy előtérbe helyezte volna a vallást, ennek megfelelően nem is épült új templom Zalaegerszegen – bár lett volna rá igény, főleg a formálódó, épülő kertvárosi városrészben, amely az 1980-as években már 15 ezer lakossal bírt. Az első elképzeléseket követően majd’ negyed évszázadnak kellett eltelnie, hogy megépülhessen a városrész modern temploma, melyet Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére és Mindszenty József emlékére szenteltek fel 2004 novemberében.
Bazita városrész szívében, jóval a TV-tornyon túl várja a hívőket az 1890-ben épített Avilai Szent Teréz templom, amelyet az 1940-es és ’50-es években is bővítettek. Ezen időszakot követően is gondot fordítottak rá: a kívül-belül megújult templomot 2016 januárjában áldotta meg a megyéspüspök.
A Pestis oszlop a Jézus Szíve-templom előtt található köztéri szoborkompozíció, az 1710-es években épült a pusztító pestisjárványtól való megszabadulás emléke.
