Veszprémvölgyi apácák kolostorának romjai

A veszprémvölgyi görög apácák kolostorának romja Veszprém legrégebbi ismert épületegyüttese. A kolostort, Magyarország egyik legkorábbi női zárdáját az első ezredforduló táján (1018-ban) Szent István alapította fia, Szent Imre királyfi bizánci felesége kíséretében érkező bazilissza (görög ortodox) apácák számára. A hagyomány szerint itt készült az a miseruha 1031-ben, amelyet később a magyar koronázási palásttá alakítottak át és a legutolsó koronázásig folyamatosan használtak.

Continue ReadingVeszprémvölgyi apácák kolostorának romjai

Evangélikus templom

Szépséges rózsaablak, csúcsíves nyílások, égbe meredő fiatorony – ezen stílusjegyeket látjuk, amint közeledünk a zalaegerszegi evangélikus templom felé. Historizáló, az evangélikus gyülekezetek körében kedvelt neogótikus stílusban készült: az épület Gerey Ernő, budapesti műépítész terveit dicséri.

Continue ReadingEvangélikus templom

Szent Sebestyén templom

Zalaegerszeg négy plébániája közül egy a csácsbozsoki városrészben működik, ott, ahol a Szent Sebestyén tiszteletére keresztelt templomot is megtaláljuk a dimbek-dombok és a szőlőhegyek között. Csács templomát is korán, még a román korban – 1330 körül – építették.

Continue ReadingSzent Sebestyén templom

Alexandriai Szent Katalin templom

A besenyői Alexandriai Szent Katalin templomot – nagysága, vagyis inkább kicsisége miatt – előszeretettel nevezik temetőkápolnának, holott valójában egy késő román kori „imolácska”, ahogy Rómer Flóris, a magyar régészet megalapozója nevezte a mintaszerű, 13. század közepén épült templomocskát.

Continue ReadingAlexandriai Szent Katalin templom