A város központjától délkeletre, a Hevesi Sándor Színház és a Griff Bábszínház előtti – Ruszt Józsefről elnevezett – téren egy igazi különlegesség, a Földönjáró toronyóra várja az érdeklődőket. A több mint 200 éves óraszerkezet – a Mária Magdolna Plébániatemplom egykori tulajdona – a világon egyedülálló módon, üvegházon belül, működés közben látható.
Különleges épület vonja magára a figyelmet a Gébárti-tó szomszédságában. Első pillantásra kicsinek tűnik, ám ahogy belépünk az ajtaján, világossá válik: a szemünk igencsak megcsalt bennünket, hiszen egy tágas közösségi szoba és más helyiségek növelik a térérzetet. Az udvarról nyílnak további alkotóműhelyek, a faműves-, a szálasanyag-feldolgozó-, a fazekas- és a hagyományőrző kovácsműhely.
A Kőszeget körül ölelő hegység egyik legmagasabb pontján áll az Óház-kilátó, melynek helyén az Árpád-kor óta erősség állt.
A Szent Korona második kőszegi tartózkodásnak jelentőségét az adja, hogy 1945-ös menekítése során a 33 éves németországi, majd egyesült államokbeli száműzetését megelőzően ekkor tartózkodott utoljára Magyarország területén.
A kőszegi Jurisics tér az ország egyik legszebb tere. A középkori belváros központja, egykor vásártér. A fennmaradt 16-17. századi térkialakítás ma is szerves egységet alkot.
Kőszeg Magyarország egyetlen nyugati mintájú, szabályos alaprajzú városa, mely az úgynevezett burgstadt – várváros – kategóriába sorolható.
A kőszegi városi vár a 13. század közepe utáni évtizedekben épült városi vár, melynek jellegzetessége, hogy a városfal körbekeríti, így a várossal egy védelmi egységet alkot.
A Küttel-család tagjai alapításától egészen az államosításig patikusként éltek, dolgoztak Kőszegen, a családi Fekete Szerecseny patikában.
Jézus Szíve plébániatemplom 1892 – 1894 között épült, Ludwig Schöne, bécsi építész tervei alapján neogótikus-eklektikus stílusban
