Szent István király Basileosz bizánci császártól kapott Szent György ereklyéjének épült itt a rotunda, valószínű még a székesegyház építését megelőzően. A XIII. században nyolcszögletűre átépítették. A középkor ismert, híres búcsújáró helye volt. Vetési Albert püspök (+1486) ide temetkezett. A török kor csatái, tűzvészek következtében már a barokk kor kezdetére megsemmisült. 1957-ben a véletlen szerencsének köszönhetően bukkantak romjaira.
A XIII. században már létező Gizella kápolna különleges művészettörténeti érték. Az egykori palotakápolna kétszintes volt, a középkori püspökvárból is meg lehetett közelíteni.1938-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. Hálóboltozata, zárókövei, északi falának apostolfreskói méltán vonzzák érdeklődők sokaságát.
A Kőszeget körül ölelő hegység egyik legmagasabb pontján áll az Óház-kilátó, melynek helyén az Árpád-kor óta erősség állt.
A Szent Korona második kőszegi tartózkodásnak jelentőségét az adja, hogy 1945-ös menekítése során a 33 éves németországi, majd egyesült államokbeli száműzetését megelőzően ekkor tartózkodott utoljára Magyarország területén.
A kőszegi Jurisics tér az ország egyik legszebb tere. A középkori belváros központja, egykor vásártér. A fennmaradt 16-17. századi térkialakítás ma is szerves egységet alkot.
Kőszeg Magyarország egyetlen nyugati mintájú, szabályos alaprajzú városa, mely az úgynevezett burgstadt – várváros – kategóriába sorolható.
A kőszegi városi vár a 13. század közepe utáni évtizedekben épült városi vár, melynek jellegzetessége, hogy a városfal körbekeríti, így a várossal egy védelmi egységet alkot.
A Küttel-család tagjai alapításától egészen az államosításig patikusként éltek, dolgoztak Kőszegen, a családi Fekete Szerecseny patikában.
Jézus Szíve plébániatemplom 1892 – 1894 között épült, Ludwig Schöne, bécsi építész tervei alapján neogótikus-eklektikus stílusban
