Mária Magdolna Plébániatemplom
Ha Zalaegerszeg nagybetűs templomáról beszélünk, a többségnek a Mária Magdolna Plébániatemplom jut az eszébe. Nincs is ezen csodálkoznivaló. Legnagyobb és talán legidősebb temploma Zalaegerszegnek.
Ha Zalaegerszeg nagybetűs templomáról beszélünk, a többségnek a Mária Magdolna Plébániatemplom jut az eszébe. Nincs is ezen csodálkoznivaló. Legnagyobb és talán legidősebb temploma Zalaegerszegnek.
Ugyan Olának a 18. század közepe óta van kápolnája (Szent Anna kápolna), nagytemplom avatására mégis 1927-ig várni kellett az ottani lakosoknak. Az építkezés 1925-ben kezdődött Mindszenty (születési nevén: Pehm) József kezdeményezésére.
Ugyan nem ismeretes az építés pontos dátuma, annyi azonban bizonyos, hogy az andráshidai templom egyike a város legrégebbi épített örökségeinek.
A II. világháborút követő időszak nem arról volt nevezetes, hogy előtérbe helyezte volna a vallást, ennek megfelelően nem is épült új templom Zalaegerszegen – bár lett volna rá igény, főleg a formálódó, épülő kertvárosi városrészben, amely az 1980-as években már 15 ezer lakossal bírt. Az első elképzeléseket követően majd’ negyed évszázadnak kellett eltelnie, hogy megépülhessen a városrész modern temploma, melyet Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére és Mindszenty József emlékére szenteltek fel 2004 novemberében.
Bazita városrész szívében, jóval a TV-tornyon túl várja a hívőket az 1890-ben épített Avilai Szent Teréz templom, amelyet az 1940-es és ’50-es években is bővítettek. Ezen időszakot követően is gondot fordítottak rá: a kívül-belül megújult templomot 2016 januárjában áldotta meg a megyéspüspök.
Kőszeg emblematikus épülete 1932-ben épült meg az 1532–es török ostromban és az I. világháborúban elesett kőszegiek emlékére. Az ország negyedik legnagyobb hősi emlékműve.
Az egykori klasszicista stílusú káptalani malom itáliai hangulatot idéző épülete kedves színfoltot jelent az egykori Szent Katalin-szeg nevű városrészben. A gabonát szállító kocsikat fogadó tornáca és timpanonnal díszített homlokzata ritka építészeti megoldás. Az egykori középkori malomépületben 2013-ban az első balatoni újhullámos helyek között nyitott meg a várdomb tövében a Fricska, kultúrkocsma jellegű közösségi térként. Ma a Séd patak partján, a vár lábánál, festői környezetben a lazulni vágyók paradicsoma. A bisztró konyhafőnöke fricskát visz a hagyományos magyar ételekbe. 2017-ben elnyerte Magyarország Leghangulatosabb Terasza címet. 2020-ban Családbarát Hely védjegyet kapták meg.
A veszprémi vár a város szimbóluma, kiemelt fontosságú szakrális hely, a történelmi idők találkozási pontja, egyházi központ, püspöki és érseki székhely, a magyar királynék koronázási helye, a szellemi élet és a művészet fellegvára, a sziklára épült történelem: a veszprémi vár.
Ménkűfogós háznak nevezték a veszprémiek a Kossuth utca 7. szám alatti egyemeletes, bádogtetős épületet, amely arányos, klasszicista formájával az utca egyik legszebb lakóépülete. Ez a ház több jelentős veszprémi tudós s művész kibocsátó fészke volt, többek között Simonyi (Steiner) Zsigmond (Veszprém, 1853.01.01. - Budapest, 1919.11.22.) egyetemi tanár, nyelvtudós, az MTA tagja; Cholnoky Viktor (Veszprém, 1868.12.23. - Budapest, 1912.06.05.) író, újságíró, műfordító és testvére Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870.07.23. - Budapest, 1950.07.05.) földrajztudós, író, egyetemi tanár, az MTA tagja.
A zalaegerszegi református templom ódon, mégis erős épület; már első ránézésre is az örök isteni állandóság üzenete sugárzik belőle. Mindemellett családias, és amiről talán kevesebben tudnak: a korát megelőzve multifunkcionális ház. A templombelső igazán meghitt, néhány család helyéül szolgál mindössze; a Kálvin Terem és az alagsori helyiségek pedig szintén kisebb színterei a közösségi életnek.