A tatai Nepomucenus-malom épületében fennálló Német Nemzetiségi Múzeum feladata a hazánkban élő német nemzetiség tárgyi és szellemi kulturájának országos gyűjtése, feldolozása és bemutatása.
A 18. században Tatára érkező piarista szerzetesek rendháza több szakaszban épült fel, fennállása alatt szinte kizárólag oktatás folyt falai között.
Schweiger Antal nevéhez a fajanszművészeten túl tatai működése során számos köztéri szobor is kötődik, melyek a mai napig meghatározó részei a városképnek.
A tatai Kossuth téren található a monumentális, egyhajós, kéttornyú, copf stílusban épült Szent Kereszt felmagasztalása templom.
A tatai fajanszmanufaktúra, majd kőedénygyár hosszú évtizedes működése során főként gyakorlati funkcióval rendelkező tárgyakat állított elő, a tárgyak kialakításában azonban az esztétikai funkció mindig meghatározó tényező maradt.
A város központjától délkeletre, a Hevesi Sándor Színház és a Griff Bábszínház előtti – Ruszt Józsefről elnevezett – téren egy igazi különlegesség, a Földönjáró toronyóra várja az érdeklődőket. A több mint 200 éves óraszerkezet – a Mária Magdolna Plébániatemplom egykori tulajdona – a világon egyedülálló módon, üvegházon belül, működés közben látható.
Különleges épület vonja magára a figyelmet a Gébárti-tó szomszédságában. Első pillantásra kicsinek tűnik, ám ahogy belépünk az ajtaján, világossá válik: a szemünk igencsak megcsalt bennünket, hiszen egy tágas közösségi szoba és más helyiségek növelik a térérzetet. Az udvarról nyílnak további alkotóműhelyek, a faműves-, a szálasanyag-feldolgozó-, a fazekas- és a hagyományőrző kovácsműhely.
A Göcseji Falumúzeum, az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A gyűjteményt számos zalai településről szállították a helyszínre, és a skanzen területén egy 19. századi göcseji települést rekonstruáltak, ahol a látogatók a térség mindennapi használati tárgyaival is megismerkedhetnek.
