Hercegi vár- uradalmi tiszttartói ház és vendégfogadó (a későbbi Korona Szálló)
Hercegi vár”- uradalmi tiszttartói ház és vendégfogadó, a későbbi Korona Szálló
Hercegi vár”- uradalmi tiszttartói ház és vendégfogadó, a későbbi Korona Szálló
Zsigmond és Mátyás királyaink várpalotája, majd az Esterházy grófi család többfunkciós épületkomplexuma 1954-től ad otthont a tatai Kuny Domokos Múzeumnak.
A veszprémi vár a város szimbóluma, kiemelt fontosságú szakrális hely, a történelmi idők találkozási pontja, egyházi központ, püspöki és érseki székhely, a magyar királynék koronázási helye, a szellemi élet és a művészet fellegvára, a sziklára épült történelem: a veszprémi vár.
Botfa nevét a megsárgult dokumentumok 1386 óta őrzik (akkor még „Bathfalwa” alakban írták), a középkorban a csatári apátság birtokának számított. A botfai uradalom birtokosa hosszú évszázadokon át az Erdődy család volt, ők építették 1750 táján a kastélyt, igaz akkoriban még csak földszintes barokk stílusú épületet képzeltek el – körülötte alakították ki korabeli angol minta alapján a mai kastélypark alapjául szolgáló ligetet („Ánglis”).
A Belső-püspökkert kialakítását Padányi Bíró Mártonnak köszönhetjük, aki a 18. század közepén kitartó munkával és nagy ráfordítással pompás kertet hozott létre Veszprém déli részén. A kert egyik sajátossága, hogy szintje – mint ma is látható – az utca vonalánál mélyebben terült el. Az érdeklődő tekintetek elől elzárt kert eredetileg többféle igényt is kielégített. Nem csupán díszkertként, hanem zöldségfélék termesztésére és gyümölcsfák nevelésére is szolgált. Üvegházában egyéb egzotikus fás növények mellett narancs-, citrom- és banánfákat gondoztak. A 20. század elejére lépésről lépésre kinyílt a kert, befogadva az ország első vasbeton színházát és vele a tartalmas szórakozásra vágyó polgári közösséget, majd a kert másik végén az árva gyerekek ellátására és gondozására létrehozott gyermekmenhelyet, a későbbi gyermekkórházat. Területét kiszélesítették fás, ligetes sétánnyal, korcsolyapályával, majd itt kapott helyet az 1950-es években az egyetem campusa.
A tatai Esterházy kastély Fellner Jakab építőmester tervei szerint épült fel, falai között a grófi család generációi élték mindennapi életüket és fogadtak számos diplomáciai vendéget.
A kőszegi városi vár a 13. század közepe utáni évtizedekben épült városi vár, melynek jellegzetessége, hogy a városfal körbekeríti, így a várossal egy védelmi egységet alkot.
A Kanizsa várral kapcsolatos helyszínek: Várkapu emlékmű és az előtte lévő Thúry György mellszobor. A közelükben vártörténeti kiállítás.
A Festetics-család egykori otthona legszebben megmaradt főúri palotáinknak egyike. Főúri enteriőr kiállítás mutatja be a család korábbi életmódját.