Kőszeg természet. A Kőszegi hegység ölelésében fekvő várost meghatározza a hegy: szubalpin klímája gyógyító adomány; flórája és faunája lenyűgöző ajándék; látványa káprázat, meghódítása egészség.
A Szent Imre-templom a 17. században épült, reneszánsz stílusban , a Jurisics tér egyik fontos egyházi emléke, közvetlenül a középkori eredetű Szent Jakab-templom mellett áll. A protestáns közösség kívánságára készült, ők használták, míg az 1673-as rekatolizáció eredményeként átvették a katolikusok. A Jézus Szíve-templom 1894-es felszenteléséig a város plébániatemploma volt, sok tekintélyes köszegi polgár temetkezett ide.
A második világháború idején az ellenállási mozgalom tagjaként mártíromságot szenvedett Kiss János kőszegi lakóháza. Kiss évtizedekig élt Kőszegen, tanított a katonai alreál iskolában, a városba vonult vissza nyugdíjazása után, és innét utazott Budapestre, hogy csatlakozzon a Bajcsy-Zsilinszky Endre által szervezett mozgalomhoz. Kőszegen helyezték végső nyugalomra.
A város egyik legrégibb, középkori eredetű műemléke. A reformáció idején számos műkincs elpusztult a templomban, ma lis átható homlokzatát a 19. század elején építették át. Több híresség temetkezési helyéül szolgált itt nyugszik „Kőszeg hőse”, Jurisics Miklós, és itt helyezték végső nyugalomra a murányi Vénuszt, a híres 17. századi szépasszonyt, Wesselényi Ferenc nádor özvegyét.
1774-ben épült a barokk lakóház, az építészeti stílust a Felvidéken is használták, Sopronban és Pápán is található hasonló-stílusú épület. A szomszédos Alsókapu torony, az ún. tornyosok zenészeinek vezetője, Bittner Jakab építette, a meglévő mészárszék fölé emelt egy szintet, ezután az épület bálházként működött, ahol táncmulatságokat, lakodalmakat tartottak. Bittner halála után a házat a felesége örökölte. A 19. században itt élt a városi sebész, majd Szlávik József őrnagy, 1922 és 1952 között Pákh Albert orvos alezredes birtokában volt az épület. 1959-ben, majd 1970-71-ben helyreállították, ezután ide költözött Kőszeg város Levéltára, amely jelentős feudalizmus kori iratanyagot őriz.
Sgraffitós-ház a 16. században épült reneszánsz stílusban, híres felirata, amely idézet Pál apostól Rómabeliekhez írt leveléből, az 1660-as években került a homlokzatra. Több felújítást végeztek az épületen, a restaurálás során előkerült egy 17. századból származó falfreskó, amely Lázár és a gazdag ember vacsoráját jeleníti meg. Az épület jelenleg a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete könyvtára és kutatóhelye.
Ambrózy-ház az egyik legrégibb, középkori eredetű belvárosi lakóépület, feltehetően több ház egyesítése eredményeként készült a 16. században, sgraffitós díszítése is ebből az időből származik. Az 1710-es tűzvész utáni években, amikor a városháza használhatatlan volt, itt ülésezett a városi tanács. Nevét Ambrózy Sámuel evangélikus kereskedőről és szenátorról kapta, a 18. század közepétől évtizedekig a Mecséry család birtokolta a házat.
A rendház barokk stílusban épült 1677-80-ban Pietro Orsolini iáliai mester tervei alapján. A Dunántúl leghíresebb gimnáziumának és a hozzá tartozó kollégiumnak adott otthont. A jezsuita, majd ennek feloszlatása után a piarista, illetve az államosításig a bencés rend felügyelete alatt folyt a tanítás.
Egyemeletes, barokk stílusú lakóház, 1700 körül épült, mint környezetében a legtöbb, Kőszeg arculatát ma is meghatározó épület. A város kiemelt, központi területén helyezkedik el, az északi és déli városrészt összekötő út mentén, a Szent Jakab és Szent Imre templomokkal, illetve a rendházzal szemben, kb. száz méter távolságra a városházától.
A Bálház épületegyüttesének teljes kiépítésére 1795-benkerült sor barokk stílusban. Ekkor alakították tánc- és színházteremmé, illetve vendéglátóhellyé. A város kulturális életének jelentős része itt zajlott, zenei, színházi, majd a 20. században mozielőadásokat tartottak itt. Leghíresebb előadója Liszt Ferenc volt, aki 1846 szeptemberében koncertezett a Bálházban.
Zwinger, másnéven Öregbástya. A Chernel utca 16. szám alatt található, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének épülete.
Kőszeg természet. A Kőszegi-hegység ölelésében fekvő várost meghatározza a hegy: szubalpin klímája gyógyító adomány; flórája és faunája lenyűgöző ajándék; látványa káprázat, meghódítása egészség.
Kőszeg történet. Már Jurisics Miklós 1532-es győzelme a török sereg felett megmutatta az itt rejlő erőt, a védelem képességét, a hely megkerülhetetlen súlyát. A diadalra emlékező 11 órás harangszó akár a város nyolc templomának tornyából is szólhatna. Tornyokból, melyek a századokat épségben átvészelt, szépen felújított belváros tetőit csipkézik, ritmust adva a kisebb-nagyobb épületek mesélte történeteknek. Itt a házak Chernelek és Festeticsek életéről mesélnek, a városkút Lisztet zenél, a sgraffito Szent Pált idézi…
Kőszeg hagyomány. Itt többszáz éve a szőlő György-napi hajtásainak könyvbe rajzolása a város legnagyobb ünnepe. Ma is dolgozik a százéves gépsor a nemezgyárban, a várban gyógynövénykert burjánzik és az udvarokban is elfér még a konyhakert, melynek terményeit becsületkasszával árulják az utcákon.
Kőszeg innováció. Szerzetesrendek tanítása, neves kutatók és nagy művészek gondolatai, kiváló tanárok és mesteremberek ősi tudása forrt egybe itt az idők során, és alapozta meg azt a ma is aktív és teremtő közeget, mely a 21 század kihívásai mellett is biztonságos otthont tud nyújtani előremutató oktatási és kutatási intézményeknek, kreatív fejlesztéseknek és bátor vállalkozásoknak.
