A Szent Imre-templom a 17. században épült, reneszánsz stílusban , a Jurisics tér egyik fontos egyházi emléke, közvetlenül a középkori eredetű Szent Jakab-templom mellett áll. A protestáns közösség kívánságára készült, ők használták, míg az 1673-as rekatolizáció eredményeként átvették a katolikusok. A Jézus Szíve-templom 1894-es felszenteléséig a város plébániatemploma volt, sok tekintélyes köszegi polgár temetkezett ide.
A második világháború idején az ellenállási mozgalom tagjaként mártíromságot szenvedett Kiss János kőszegi lakóháza. Kiss évtizedekig élt Kőszegen, tanított a katonai alreál iskolában, a városba vonult vissza nyugdíjazása után, és innét utazott Budapestre, hogy csatlakozzon a Bajcsy-Zsilinszky Endre által szervezett mozgalomhoz. Kőszegen helyezték végső nyugalomra.
A város egyik legrégibb, középkori eredetű műemléke. A reformáció idején számos műkincs elpusztult a templomban, ma lis átható homlokzatát a 19. század elején építették át. Több híresség temetkezési helyéül szolgált itt nyugszik "Kőszeg hőse", Jurisics Miklós, és itt helyezték végső nyugalomra a murányi Vénuszt, a híres 17. századi szépasszonyt, Wesselényi Ferenc nádor özvegyét.
Deák tér déli oldala: kereskedőházak Axenti-ház, a Deák tér 5. szám alatti, klasszicista stílusú lakóház.
Egyemeletes, barokk stílusú lakóház, 1700 körül épült, mint környezetében a legtöbb, Kőszeg arculatát ma is meghatározó épület. A város kiemelt, központi területén helyezkedik el, az északi és déli városrészt összekötő út mentén, a Szent Jakab és Szent Imre templomokkal, illetve a rendházzal szemben, kb. száz méter távolságra a városházától.
Osztrák-Magyar Bank palotája – Bankpalota, Deák tér 8.- Fő út 16. A városban 1879-ben megtelepedett Osztrák-Magyar Bank először a Nagykanizsai Takarékpénztár székházában bérelt helyiségeket, majd 1901. decemberében megvásárolta a Weiss (Lugosi) családtól a Deák tér és a Fő út sarkán álló földszintes házukat. Helyén 1902-1903-ban egy historizáló, de szecessziós elemekkel is gazdagított palotát emeltetett.
A Bálház épületegyüttesének teljes kiépítésére 1795-benkerült sor barokk stílusban. Ekkor alakították tánc- és színházteremmé, illetve vendéglátóhellyé. A város kulturális életének jelentős része itt zajlott, zenei, színházi, majd a 20. században mozielőadásokat tartottak itt. Leghíresebb előadója Liszt Ferenc volt, aki 1846 szeptemberében koncertezett a Bálházban.
Impozáns magánházak, paloták: Bogenrieder palota, Fő út 13. Az egykor a helyén álló Rózsa Szállót 1896-ban vásárolta meg Bogenrieder József vendéglős és szállodás. 1914-ben a „régi stílű” szálloda helyén Bogenrieder felépíttette szecessziós stílusú, modern kétemeletes „nyaralószerű” palotáját.
Impozáns magánházak, paloták: Pollák-ház, Deák tér 10. Egykori építtetőjéről, Pollák József, jónevű nagykanizsai bőrkereskedőről kapta nevét. Az eklektikus palota földszintje kváderezett, a középen lévő kapubejáratot és a kirakatokat s üzletbejáratokat szépen faragott, emberarc ábrázolásos zárókővel díszítették. A kapubejárat felett szecessziós hatású két konzollal és kovácsoltvas korláttal díszített erkély látható.
Impozáns magánházak, paloták: Bajer Cukrászda épülete (később Makoviczky, majd Muskátli Cukrászda), Deák téri saroképület-Kölcsey u.2. A cukrászdaépület ma a város legszebb szecessziós lakóháza, a stílusra jellemző hullámzóan áradó vonalak, formák, s plasztikus növényi ábrázolások jelennek meg homlokzatdíszein.
