Nagykanizsa katonaváros
Nagykanizsa katonaváros és Nagy-Magyarország Emlékmű
Nagykanizsa katonaváros és Nagy-Magyarország Emlékmű
A domonkosok 1239-ben alapított Alexandriai Szent Katalinról elnevezett zárdája és temploma fontos emléke Veszprémnek és az országnak egyaránt. Ebben a kolostorban élt 10 éves koráig IV. Béla király leánya Margit, akit szülei a tatárjárás alatt tett fogadalmuk miatt adtak apácának. Az újkorban szentté avatott árpádházi királylány azután a Nyulak Szigetén újonnan alapított kolostorban élte le rövid életét. A Szent Katalin-kolostorhoz köthető több középkori magyar nyelvemlékünk, többek között a zárda apácái által másolt Lányi-Kódex (1519), amit a somlóvásárhelyi premontrei apácák számára készítettek és a Ráski Lea által az 1510-es években ízes magyar nyelven írt Margit-legenda, ami Margit 1271-ben megindult szenttéavatási perének anyagát foglalja össze.
Chernel István (Kőszeg, 1865. május 31. – Kőszeg, 1922. február 21.) kiváló természettudósunk, a legnagyobb magyar ornitológus, a sízés hazai meghonosítója
A Küttel-család tagjai alapításától egészen az államosításig patikusként éltek, dolgoztak Kőszegen, a családi Fekete Szerecseny patikában.
2002. óta rendezi meg Kőszegen a „Natúrpark ízei”- Gasztronómiai fesztivált és Orsolya napi vásárt a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház és az Írottkő Natúrparkért Egyesület, akik kezdeményezői voltak.
Jézus Szíve plébániatemplom 1892 – 1894 között épült, Ludwig Schöne, bécsi építész tervei alapján neogótikus-eklektikus stílusban
A Kanizsa várral kapcsolatos helyszínek: Várkapu emlékmű és az előtte lévő Thúry György mellszobor. A közelükben vártörténeti kiállítás.
Nagykanizsa város történetét, legfontosabb korszakait bemutató állandó kiállítás: Emberek, utak kapcsolatok. Dél-Zala évezredei. Thúry György Múzeum, Nagykanizsa, Fő út 5.
A Thúry György Múzeum által őrzött képzőművészeti gyűjtemények