Kálvária (Szent Iván) kápolna
A középkori eredetű templom 18. század során kápolnává alakított szentélye festői környezetben, Tata városának gyönyörű panorámát nyújtó területén, a Kálvária-dombon helyezkedik el.
Szent Imre (Kapucinus) templom, és az egykori kapucinus rendház
18. századi barokk templom, melyet a kapucinus szerzetesek használtak, illetve az épülethez csatlakozó szerzetesi rendház.
Piarista rendház
A 18. században Tatára érkező piarista szerzetesek rendháza több szakaszban épült fel, fennállása alatt szinte kizárólag oktatás folyt falai között.
Szent Kereszt felmagasztalása templom
A tatai Kossuth téren található a monumentális, egyhajós, kéttornyú, copf stílusban épült Szent Kereszt felmagasztalása templom.
Szent Mihály-bazilika, főszékesegyház
A vár központi helyén már a veszprémi püspökség alapításakor templom állt. Az évszázadok harcai, tűzvészei sokszor lerombolták, majd újjáépítették. 1380 után épült altemploma, gótikus szentélye. A török korban szinte teljesen rommá vált, 1704-ben Heister felégettette, 1723-ban a barokk, 1910-ben a ma is látható neoromán stílusban átépült. A „ Basilica Minor” rangot viselő Isten Háza kövei az ezer év történéseit mesélik egyedi művészettörténeti értékekkel.
Szent György kápolna
Szent István király Basileosz bizánci császártól kapott Szent György ereklyéjének épült itt a rotunda, valószínű még a székesegyház építését megelőzően. A XIII. században nyolcszögletűre átépítették. A középkor ismert, híres búcsújáró helye volt. Vetési Albert püspök (+1486) ide temetkezett. A török kor csatái, tűzvészek következtében már a barokk kor kezdetére megsemmisült. 1957-ben a véletlen szerencsének köszönhetően bukkantak romjaira.
Gizella-kápolna
A XIII. században már létező Gizella kápolna különleges művészettörténeti érték. Az egykori palotakápolna kétszintes volt, a középkori püspökvárból is meg lehetett közelíteni.1938-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. Hálóboltozata, zárókövei, északi falának apostolfreskói méltán vonzzák érdeklődők sokaságát.
Szent Katalin-kolostor, Margit-romok
A domonkosok 1239-ben alapított Alexandriai Szent Katalinról elnevezett zárdája és temploma fontos emléke Veszprémnek és az országnak egyaránt. Ebben a kolostorban élt 10 éves koráig IV. Béla király leánya Margit, akit szülei a tatárjárás alatt tett fogadalmuk miatt adtak apácának. Az újkorban szentté avatott árpádházi királylány azután a Nyulak Szigetén újonnan alapított kolostorban élte le rövid életét. A Szent Katalin-kolostorhoz köthető több középkori magyar nyelvemlékünk, többek között a zárda apácái által másolt Lányi-Kódex (1519), amit a somlóvásárhelyi premontrei apácák számára készítettek és a Ráski Lea által az 1510-es években ízes magyar nyelven írt Margit-legenda, ami Margit 1271-ben megindult szenttéavatási perének anyagát foglalja össze.
A kőszegi Jurisics tér
A kőszegi Jurisics tér az ország egyik legszebb tere. A középkori belváros központja, egykor vásártér. A fennmaradt 16-17. századi térkialakítás ma is szerves egységet alkot.
Mária Magdolna Plébániatemplom
A történelmi városközpont, a Deák tér szomszédságában magasodik a kéttornyú Mária Magdolna Plébániatemplom. Az istenházát a település egykori földesura, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök és utóda, Koller Ignác építtette 1747-69 között a régi, 13. század első felében emelt fára helyére és köré.
