Chernel utca – korábban Úri utca
A kőszegi belváros legfontosabb utcája, amelyen nemes családok építették fel városi palotáikat. Nevét a millennium idején a város helytörténészéről, Chernel Kálmánról kapta
Lábasház
1774-ben épült a barokk lakóház, az építészeti stílust a Felvidéken is használták, Sopronban és Pápán is található hasonló-stílusú épület. A szomszédos Alsókapu torony, az ún. tornyosok zenészeinek vezetője, Bittner Jakab építette, a meglévő mészárszék fölé emelt egy szintet, ezután az épület bálházként működött, ahol táncmulatságokat, lakodalmakat tartottak. Bittner halála után a házat a felesége örökölte. A 19. században itt élt a városi sebész, majd Szlávik József őrnagy, 1922 és 1952 között Pákh Albert orvos alezredes birtokában volt az épület. 1959-ben, majd 1970-71-ben helyreállították, ezután ide költözött Kőszeg város Levéltára, amely jelentős feudalizmus kori iratanyagot őriz.
Sgraffitós-ház
Sgraffitós-ház a 16. században épült reneszánsz stílusban, híres felirata, amely idézet Pál apostól Rómabeliekhez írt leveléből, az 1660-as években került a homlokzatra. Több felújítást végeztek az épületen, a restaurálás során előkerült egy 17. századból származó falfreskó, amely Lázár és a gazdag ember vacsoráját jeleníti meg. Az épület jelenleg a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete könyvtára és kutatóhelye.
Fenyves (volt Budai-Pozsgay)-malom
A Fenyves Malom (volt Budai-Pozsgay malom) Veszprém egyetlen, nem középkori eredetű vízimalma, melynek malomszerkezetei az elmúlt évszázad történelmi viharait, tulajdonos-, és funkció-váltásait is túlélték
Márkus-lépcső
A Török, ma Márkus-lépcső névre keresztelt grádics az Anna (Ranolder) térről a Sziklay János utcát érintő felvezető, az úgynevezett "Töröklépcső", a Vár egykori "Öregkapujá"-hoz. Építése összefügg a középkori Piacdomb (ma Óváros tér) kialakulásával. Annak pereme mintegy meredek domboldal ereszkedett le a mai Jókai utca vonalát évszázadokkal ezelőtt képezett "Hosszúvölgy"-be, a középkori Veszprém vízgyűjtőjébe, mely a Séd felé lejtett. A török korban még megvolt a mély árok. A Tűztorony előtt húzódott, összekötve félkörívesen a Buhim mélységét a Jókai utcával.
Ostromlépcső – Veszprémi lépcsők 2.
Ha az Óváros tárról a Buhim-völgybe (a Vár keleti lábához) szeretnénk leereszkedni, akkor az Ostromlőpcső grádicsait kell igénybe vennünk. A török kor, majd a völgybe telepített huszárlaktanya emlékét őrzi a lépcső elnevezése.
Sörházlépcső
A volt városi piactér, ma Óváros térről vezet le két lépcsőpár, a Buhim utcába levezető „Sörházlépcső” és a vele közvetlenül átellenben levő ellenpárja, a Horgos utcából felvezető „Francsics-lépcső”. A lépcsőnek nevet adó Sörházban vendéglő és bálterem, a veszprémiek egyik kedvenc mulatóhelye működött sörfőzdével és szikvízüzemmel.
Francsics lépcső
A veszprémi Francsics-lépcső a Horgos utcából vezet fel az egykori Piactérre, a mai Óváros térre. Nevét Francsics Károly borbélymesterről kapta, aki egy időben erre közlekedett munkahelye, a Francsics-ház földszintjén működő borbélyüzlet és szerelmének Horgos utcában lévő lakhelye között.
Kis (ortodox) zsinagóga
A nagy zsinagóga közelében állt az 1840-ben, klasszicista stílusban emelt földszintes épület. A Kis, vagy másnéven ortodox zsinagógát használta az izraeliták hagyományos vallását követő, úgynevezett ortodox zsidó közösség, valamint a téli időszakban itt tartotta szertartásait a neológ zsidó közösség is, ezért „téli zsinagógának” is nevezték.
Aranyos-völgy – Veszprém rejtett természeti értékei 1.
Aranyos-völgy a Séd völgyében, a várostól, a Vártól északi irányban húzódó fás, bokros terület az Aranyos-völgy, amely az Aranyos-forrásról kapta a nevét. A Vár alatti folytatása a Buhim-völgy. 1864-ben Dunst Ferenc polgármester így írt róla: „egy kis, de gyönyörű völgy, tiszta, bő és jó vizű forrásokkal, amelyekben apró, aranyként ragyogó halak vannak, amelytől a völgy nevét nyerte, ezen vizek télen melegek, – keleti oldalán meglátszik az út, amit a törökök az ágyuk leszállítása végett vágtak”. A völgy Jutas felőli részén, a folyó bal oldalán a sziklából ömlő karsztvíz minősége kiváló, aranyos, állítólag rádiumos. A keleti oldalon lévő fenyves erdő a 20. sz. elején a veszprémiek kedvenc kirándulóhelye volt, a forrásoknál enyhíthették szomjukat az idelátogatók.. Ma a legszebb kilátás az Aranyos-völgyre a mellette megépült Jutas Vitéz Kilátóból nyílik.
