A Szent Imre-templom a 17. században épült, reneszánsz stílusban , a Jurisics tér egyik fontos egyházi emléke, közvetlenül a középkori eredetű Szent Jakab-templom mellett áll. A protestáns közösség kívánságára készült, ők használták, míg az 1673-as rekatolizáció eredményeként átvették a katolikusok. A Jézus Szíve-templom 1894-es felszenteléséig a város plébániatemploma volt, sok tekintélyes köszegi polgár temetkezett ide.
A második világháború idején az ellenállási mozgalom tagjaként mártíromságot szenvedett Kiss János kőszegi lakóháza. Kiss évtizedekig élt Kőszegen, tanított a katonai alreál iskolában, a városba vonult vissza nyugdíjazása után, és innét utazott Budapestre, hogy csatlakozzon a Bajcsy-Zsilinszky Endre által szervezett mozgalomhoz. Kőszegen helyezték végső nyugalomra.
A város egyik legrégibb, középkori eredetű műemléke. A reformáció idején számos műkincs elpusztult a templomban, ma lis átható homlokzatát a 19. század elején építették át. Több híresség temetkezési helyéül szolgált itt nyugszik "Kőszeg hőse", Jurisics Miklós, és itt helyezték végső nyugalomra a murányi Vénuszt, a híres 17. századi szépasszonyt, Wesselényi Ferenc nádor özvegyét.
1774-ben épült a barokk lakóház, az építészeti stílust a Felvidéken is használták, Sopronban és Pápán is található hasonló-stílusú épület. A szomszédos Alsókapu torony, az ún. tornyosok zenészeinek vezetője, Bittner Jakab építette, a meglévő mészárszék fölé emelt egy szintet, ezután az épület bálházként működött, ahol táncmulatságokat, lakodalmakat tartottak. Bittner halála után a házat a felesége örökölte. A 19. században itt élt a városi sebész, majd Szlávik József őrnagy, 1922 és 1952 között Pákh Albert orvos alezredes birtokában volt az épület. 1959-ben, majd 1970-71-ben helyreállították, ezután ide költözött Kőszeg város Levéltára, amely jelentős feudalizmus kori iratanyagot őriz.
Sgraffitós-ház a 16. században épült reneszánsz stílusban, híres felirata, amely idézet Pál apostól Rómabeliekhez írt leveléből, az 1660-as években került a homlokzatra. Több felújítást végeztek az épületen, a restaurálás során előkerült egy 17. századból származó falfreskó, amely Lázár és a gazdag ember vacsoráját jeleníti meg. Az épület jelenleg a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete könyvtára és kutatóhelye.
Ambrózy-ház az egyik legrégibb, középkori eredetű belvárosi lakóépület, feltehetően több ház egyesítése eredményeként készült a 16. században, sgraffitós díszítése is ebből az időből származik. Az 1710-es tűzvész utáni években, amikor a városháza használhatatlan volt, itt ülésezett a városi tanács. Nevét Ambrózy Sámuel evangélikus kereskedőről és szenátorról kapta, a 18. század közepétől évtizedekig a Mecséry család birtokolta a házat.
A rendház barokk stílusban épült 1677-80-ban Pietro Orsolini iáliai mester tervei alapján. A Dunántúl leghíresebb gimnáziumának és a hozzá tartozó kollégiumnak adott otthont. A jezsuita, majd ennek feloszlatása után a piarista, illetve az államosításig a bencés rend felügyelete alatt folyt a tanítás.
Egyemeletes, barokk stílusú lakóház, 1700 körül épült, mint környezetében a legtöbb, Kőszeg arculatát ma is meghatározó épület. A város kiemelt, központi területén helyezkedik el, az északi és déli városrészt összekötő út mentén, a Szent Jakab és Szent Imre templomokkal, illetve a rendházzal szemben, kb. száz méter távolságra a városházától.
A Bálház épületegyüttesének teljes kiépítésére 1795-benkerült sor barokk stílusban. Ekkor alakították tánc- és színházteremmé, illetve vendéglátóhellyé. A város kulturális életének jelentős része itt zajlott, zenei, színházi, majd a 20. században mozielőadásokat tartottak itt. Leghíresebb előadója Liszt Ferenc volt, aki 1846 szeptemberében koncertezett a Bálházban.
A kőszegi belváros egyetlen szecessziós épülete. Szemző Sándor ügyvéd megbízásából készült az 1910-es évek végén, később Reményi Ferenc tulajdonában élt, aki haláláig használta. Reményi katonatisztként Kőszegre volnult, a katonai alreál is kolában is tanított, fiatal tisztként világkörüli útjára elkísérte Ferenc Ferdinánd trónörököst.
