A Szent Imre-templom a 17. században épült, reneszánsz stílusban , a Jurisics tér egyik fontos egyházi emléke, közvetlenül a középkori eredetű Szent Jakab-templom mellett áll. A protestáns közösség kívánságára készült, ők használták, míg az 1673-as rekatolizáció eredményeként átvették a katolikusok. A Jézus Szíve-templom 1894-es felszenteléséig a város plébániatemploma volt, sok tekintélyes köszegi polgár temetkezett ide.
A második világháború idején az ellenállási mozgalom tagjaként mártíromságot szenvedett Kiss János kőszegi lakóháza. Kiss évtizedekig élt Kőszegen, tanított a katonai alreál iskolában, a városba vonult vissza nyugdíjazása után, és innét utazott Budapestre, hogy csatlakozzon a Bajcsy-Zsilinszky Endre által szervezett mozgalomhoz. Kőszegen helyezték végső nyugalomra.
A város egyik legrégibb, középkori eredetű műemléke. A reformáció idején számos műkincs elpusztult a templomban, ma lis átható homlokzatát a 19. század elején építették át. Több híresség temetkezési helyéül szolgált itt nyugszik "Kőszeg hőse", Jurisics Miklós, és itt helyezték végső nyugalomra a murányi Vénuszt, a híres 17. századi szépasszonyt, Wesselényi Ferenc nádor özvegyét.
A rendház barokk stílusban épült 1677-80-ban Pietro Orsolini iáliai mester tervei alapján. A Dunántúl leghíresebb gimnáziumának és a hozzá tartozó kollégiumnak adott otthont. A jezsuita, majd ennek feloszlatása után a piarista, illetve az államosításig a bencés rend felügyelete alatt folyt a tanítás.
Egyemeletes, barokk stílusú lakóház, 1700 körül épült, mint környezetében a legtöbb, Kőszeg arculatát ma is meghatározó épület. A város kiemelt, központi területén helyezkedik el, az északi és déli városrészt összekötő út mentén, a Szent Jakab és Szent Imre templomokkal, illetve a rendházzal szemben, kb. száz méter távolságra a városházától.
A Bálház épületegyüttesének teljes kiépítésére 1795-benkerült sor barokk stílusban. Ekkor alakították tánc- és színházteremmé, illetve vendéglátóhellyé. A város kulturális életének jelentős része itt zajlott, zenei, színházi, majd a 20. században mozielőadásokat tartottak itt. Leghíresebb előadója Liszt Ferenc volt, aki 1846 szeptemberében koncertezett a Bálházban.
A kőszegi belváros egyetlen szecessziós épülete. Szemző Sándor ügyvéd megbízásából készült az 1910-es évek végén, később Reményi Ferenc tulajdonában élt, aki haláláig használta. Reményi katonatisztként Kőszegre volnult, a katonai alreál is kolában is tanított, fiatal tisztként világkörüli útjára elkísérte Ferenc Ferdinánd trónörököst.
Szvetics-Sigray-ház középkori eredetű. A 17. században reneszánsz, később barokk elemekkel díszítették. Az évszázadok során többször átépítették, 1964-ben a homlokzata újult meg, mostani megjelenése 1987-ben készült el. 1995-től az Európa Ház Egyesület működött az épületben, amely oktatás, nyári egyetemek, tudományos és kulturális programok szervezése mellett az európai kultúra és tudomány értékeinek közvetítésére, az európai integrációs folyamatok elősegítésére vállalkozott. 2014 óta a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete székhelye, ahol angol nyelvű oktatás és tudományos munka folyik.
Torkos-ház, középkori eredetű lakóház, a 18. században barokk stílusban építették át. Nevét a költő, tanár és műfordító Torkos Lászlóról kapta, aki 1839-ben itt születtet, és gyermekkorát is itt töltötte, itt járt iskolába, majd bekapcsolódott a hazai irodalmi életbe. Az élete végén szülővárosa felfedezte híres szülöttét, díszpolgárrá avatták.
